Államilag támogatott vagy önköltségesként tanultok? Mindkettő finanszírozási formából át lehet kerülni a másikba. Mutatjuk, mit kell tudnotok az egyetemi átsorolásról.
200 ezer forintos képzést alig találni, átlagosan 300-400 ezer forintot kell félévente fizetni a tandíjakért. Megnéztük, mennyit kell fizetnie azoknak a frissen felvett hallgatóknak, akik a nappali alapképzésüket önköltséges formában fogják végezni szeptembertől az egyetemen.
A népszerűbb egyetemek közül egyedül a Pázmányon találtunk állami ösztöndíjas bölcsészképzést. A legtöbb egyetem csak önköltséges szakokat indít a bölcsészkarán.
Nem vettek fel állami ösztöndíjas szakra? Nem kell aggódni, hoztunk pár ösztöndíjat, amelyeket akkor is megigényelhettek, ha önköltséges képzésben fogtok tanulni.
Informatikus, mérnök és orvosi képzésen is volt olyan egyetem, ahol az önköltséges szak ponthatárát sokkal magasabbra tették, mint az államilag finanszírozottét. Bár a legtöbb esetben az államin szokták meghúzni a magasabb ponthatárokat, idén is találtunk olyan helyeket, ahol ez fordítva történt.
A szakot először 2023-ban indították, és állami ösztöndíjas formában nem is elérhető.
A félévente több százezres önköltséges képzések komoly anyagi terhet jelenthetnek a hallgatók számára. Megmutatjuk, hogy milyen lehetőségetek van, ha csak önköltséges képzésre vesznek fel és hitelt igényelnétek a továbbtanulás finanszírozására.
Az „olcsóbb” önköltséges egyetemi képzések is 200-300 ezer forintba kerülnek, azonban ennek akár a négyszeresét is elkérhetik más szakokon. Mélyen a zsebükbe kell nyúlni azoknak, aki művészeti vagy angol nyelvű gazdasági képzést szeretne végezni, és nem állami ösztöndíjas.
A több százezres önköltséges képzések komoly anyagi terhet jelenthetnek a hallgatók számára, ezért most megmutatjuk, hogy milyen lehetőségetek van, ha hitelt vennétek fel a továbbtanulás finanszírozására.
A februárban induló képzések többségét mesterképzési formában hirdetik meg, de jó pár alapképzés is megtalálható közöttük. Megnéztük, hogy mennyit kell fizetnie azoknak, akik önköltséges formában jelentkeznek a keresztféléves felvételire.
Nem kell aggódni az átsorolás miatt, de oda kell figyelni a féléves átlagra és kreditszámra.
Az önköltségesek ne csüggedjenek, az államira felvettek pedig figyeljenek oda. Mindkét képzési formából át lehet kerülni a másikba, ha jól tanul az ember, vagy ha éppen az ellenkezőjét teszi. Mutatjuk, hogy mi is az az átsorolás és mi kell, hogy átkerüljünk, vagy épp bennmaradjunk.
A legtöbb egyetem számos ösztöndíj lehetőséggel várja már a frissen felvett, elsőéves hallgatókat is, a lehetőségek tára pedig az első félév után, a teljesítmény alapú ösztöndíjakkal tovább növekszik. A rossz hír viszont az, hogy az ösztöndíjak legtöbbje csak az államilag finanszírozott, nappali képzéseken tanulóknak jár. Mutatunk egyet, amit viszont akkor is igényelhettek, ha költségtérítéses képzésen kezditek a szeptembert.
A diplomájuk megszerzése bizonyos szakokon így akár több millió forint is lehet.
A mérnökinformatikus képzésért például 450 ezer forintot is fizethetnek a hallgatók. Mutatjuk, hogyan alakulnak a tandíjak a 2023-as őszi félévben.
Sokan történelemből emelteznek, rengeteget készülnek az érettségire, több nyelvvizsgájuk van, teljesítményükkel legalább 450 pontot elérnek a felvételin, mégsem sikerül bejutniuk az Eötvös Loránd Tudományegyetem államilag támogatott jogi képzésére. Ákossal beszélgettünk, aki 2020-ban felvételizett, pont, amikor bevezették azt, hogy minimumponthatár helyett inkább nyolcvanra korlátozzák az államilag támogatott helyek számát.
Már most tudjátok, hogy szeptemberben akkor is elkezdenétek az egyetemet, ha nem sikerül bejutnotok állami ösztöndíjas képzésre, de aggódtok a tandíj összege miatt? Mutatjuk, mit tehettek, ha önköltséges képzésre (is) jelentkeztetek.
Ha állami ösztöndíjas formában tanultok, tudjátok, hogy nemcsak bekerülni nehéz, az ingyenes helyeket meg is kell tartani. Mutatjuk, mire figyeljetek a szorgalmi időszakban, hogy ne kerüljetek át önköltséges formára.
Több ezer hallgató jár jól az átsorolási szabályok átírásával – derül ki azokból a tájékoztatókból, amelyeket az egyetemek hoztak nyilvánosságra az elmúlt hetekben. Ettől a tanévtől ugyanis nem a minisztérium, hanem maguk a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, milyen teljesítményt várnak el a hallgatóktól az ingyenes oktatásért „cserébe”.
Nem lesz több központi átlagokhoz igazított átsorolás a tavaszi félév végén. A felvételi pluszpontok és a nyelvvizsgamentes diplomakiadás mellett, újabb területen kapnak nagyobb döntési szabadságot az egyetemek.
